Több tucat nemzetközi bölcsőde, óvoda és „babaangolt” kínáló nyelviskola közül válogathatnak azok a szülők, akik azt szeretnék, hogy a gyerekeik minél hamarabb elkezdjék a nyelvtanulást. De mikoris érdemes kezdeni?
Több iskolában függesztették fel egy-egy napra a munkát tanárok, így tiltakoztak a kormány sztrájkrendelete ellen. Közben a felsőoktatásban sem állt meg az élet, az ELTE-n például döntöttek arról, hogy három hét online oktatás után jelenléti formában folytatódik a félév. Ezen a héten jelent meg az Eduline Nyelvtanulás 2022 éves kiadványa is, így a héten több cikkben is foglalkoztunk a nyelvoktatás helyzetével. A hét hírei.
Éveken át volt a felvételizők és a diplomaszerzés előtt állók "jolly jokere" az eszperantóból szerzett nyelvvizsga, az utóbbi években azonban komolyan visszaesett a mesterséges nyelv népszerűsége. Az egyetlen olyan magyarországi nyelvvizsgaközpontban, ahol eszperantóból is lehet írásbelizni és szóbelizni, 90 százalékkal kevesebb vizsgázó volt tavaly, mint két évvel korábban.
A magyarok hány százaléka beszél legalább egy idegen nyelven? Melyik nyelvet beszélik a legtöbben anyanyelvként? Az orosz, az olasz vagy éppen az eszperantó a népszerűbb itthon a nyelvvizsgára készülők körében?
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
